A buta, iskolázatlan költő és a többiek
Sehallselát Dömötörbuta volt, mint hat ökör,mert ez a Sehallselátkerülte az iskolát. Azt gondolta, hogy a péka pékhálót szövi rég,és kemencét fűt a pók,ottan sülnek a […]
Egymásért, vagy egymás ellen?
Most megint olyasmiről fogok írni, ami nem kifejezetten a saját kis mindennapjainkról szól, de valahogy mégis ide illőnek érzem. Arra gondolok, hogy ez a mi
A diagnózisom napján… – a felismerések kezdete
Ma kaptam Asperger szindróma diagnózist. Megkönnyebbülést érzek, de egyben félek is. Tudom már, hová tartozom, de még nem tudom, mi lesz a jövőben, hogyan élem
A diagnózisom napján… – a felismerések kezdete OLvass tovább »
Miért nem tanultam meg nárciszt rajzolni
Általános iskolai emlékeim közül a rajzórák különösen erősen élnek a fejemben. Újra és újra visszatérő feladat volt a tanári asztalra kihelyezett 3 szál nárcisz minél
“Új kutatások nyomán változás indulhat”
Petri Gábor interjúja Damian Milton brit autizmus kutatóval Autizmus a kutatási területed, és te magad is autista vagy. Mi volt az utad az autizmushoz? Az
De fura
Ha valakinek kétsége van afelől, hogy mennyire alakítható a viszonyulásunk egy már ismert, de nem minden embert egyformán érintő jelenség megítéléséhez – legyen az egy
Az ember élete során sok-sok változással találkozik
Sok észrevétlenül beépül az életünkbe, míg mások elfogadása nagyobb nehézséget jelent. A változásokkal való találkozásunkkor egy jól meghatározható érzelmi szakaszokból álló hullámvasút-reakció játszódik le, ami
Az ember élete során sok-sok változással találkozik OLvass tovább »
Mint másnak a drog
Az én drogom a kapcsolat és a kommunikáció. A folyamatos kapcsolat másokkal. Leginkább a gyerekekkel. Nincs is annál felemelőbb, mint amikor létrejön ez közöttünk. Rám
Építsünk hidakat
7 éve ismertük meg egymást. Ő akkor ovis volt, kusza fürtökkel, mivel a szenzoros érzékenysége miatt édesanyja csak alvás közben tudta levágni a haját, én
„Az emberek egyik pillanatban ilyenek, a másikban meg olyanok”
11 éves vagyok, azt mondják, lány. A hivatalos papíromon az szerepel: súlyos-halmozottan sérült. Valamikor régen a tesómmal kettesben összebújva éltem egy jó kis kuckóban. Aztán
„Az emberek egyik pillanatban ilyenek, a másikban meg olyanok” OLvass tovább »